Georadarral a szőlőben
Mielőtt még bárki is előkeresné a GPS-ét és remegő térdekkel, sáros bakanccsal várná az instrukciókat a BORIGO első geocaching játékához, szólunk, hogy itt inkább egy GPR-t kellene elővarázsolni. Persze ez a szerkezet kicsit nagyobb mint a GPS, ráadásul másra is való. Na de vajon mire?
Írta: Borigo
A Georadar (Ground Penetrating Radar - GPR) egy elektromágneses sugárzáson alapuló, roncsolásmentes geofizikai módszer, amely nagy felbontású képet alkot a felszín alatti képződmények szerkezetéről, fél métertől akár ötven méteres mélységig. Eddig talán még nem sokan sikítottak fel, hurrá, ez az, ezt kerestem(!), de ha jobban végiggondoljuk miről is van szó, még bőven érdekes lehet a dolog.
A Szegedi Tudományegyetem szakemberei georadarozás közben a Szent György-hegyen (fotó: Richard Toy)
Vegyük például a Disznókő borászatot Tokaj-Hegyalján. Az emblematikus birtok első aszúi 1993-ban rendesen átrendezték amit addig az emberek többsége a borvidékről és azon belül is az aszúról gondolt. Hogy van az, hogy ez a pincészet is időnként kijön egy legendás dűlőszelektált aszúval (1999, 2005) Kapi néven, mi több, még ők is azt nyilatkozzák, hogy ezek az aszúk mutatják meg leginkább, amit ők igazán gondolnak Hegyaljáról. Mitől olyan különleges a Kapi-dűlő? Hiszen a birtokon belül is több hasonló talajösszetételű dűlő található! Ráadásul a "Kapi" aszúk sem a teljes Kapiból készülnek, hanem annak csupán a felső részéről. Közrejátszhat a lazább talajszerkezet (agyaggal kevert riolitszemcsék), ami a melegebb fekvésben is segít a szőlőnek megtartani a savakat, de az is elképzelhető, hogy ezen a területen a termőtalaj vastagsága a felszín alatti alapkőzet egyenetlenségeinek köszönhetően eltér a környező 50 hektárétól. Ez persze egy megváltozott vízháztartást is jelentene, ami megmagyarázná a melegebb években is finomabb savszerkezetet, de legalábbis egy alternatívát jelentene a magyarázathoz.
Itt pedig el is érkeztünk a GPR lényegéhez, legalábbis a borászati alkalmazás esetén. Nem kell ugyanis 5-10 méterenként "megfúrni" a hegyet, elég végigslattyogni a szőlősorokban, a GPR pedig végig megmutatja a termőréteg vastagságát, vagyis a talajt hordozó kőzetfelszín mélységét. Hosszútávú viszgálatok esetén pedig a mérési adatokból következtetni lehet a talaj vízháztartásra is.
Egy reprezentatív hosszszelvény, melyen teljesen jól látható az alapkőzet futása
Sejtették például, hogy egyes badacsonyi méréseknél az derült ki, hogy a meredekebb hegyoldalakon néha távolabb volt a felszíntől az alapkőzet, mint lent a sík területen? Ugye nem?
Elképzelhető, hogy a GPR is hozzájárulhat a terroir jobb megismeréséhez, és magyarázatot adhat egyes dűlők érdekes viselkedésére, vagy segítséget nyújthat a még telepítés előtt álló szakembereknek, hogy a leginkább odaillő szőlőfajtát, klónt megtalálják.
A Szent György-hegy szoknyáján készült mérések eredményei
A mi érdeklődésünket a Szegedi Tudományegyetem szakemberei által bemutatott módszer keltette fel, mely környékünkön nem számít egy mindennapos alkalmazásnak. Kedves borászok, akit az átlagosnál jobban érdekel a szőlőterülete, az írjon nekik a
geofizika.szeged@gmail.com címre.
https://docs.google.com/file/d/0B5cGjFL97gYqX2RnUnVBZ1B4aG8
© BORIGO Online Bormagazin
